Troxerutin

A troxerutin több gyógyszerformában elérhető az alkalmazási területtől és a klinikai igényektől függően. A leggyakoribb változatok:

• Helyi gélek, például a Tis Farmaceutic Troxerutin Chirmis 20 mg/g, amelyek lehetővé teszik a közvetlen alkalmazást a kezelendő területen, gyors felszívódást és helyi hatást biztosítva;
• Orális kapszulák, amelyek hozzájárulnak a vénás és nyirokkeringési zavarok tüneteinek enyhítéséhez.

A helyi forma azonban előnyösebb a felszíni vénás elváltozások tüneti kezelésében az egyszerű alkalmazás, jobban tolerálhatóság és a szisztémás hatások csökkent kockázata miatt.

A troxerutin javasolt kiegészítő kezelésként a következő állapotokban:

• Krónikus vénás betegség (beleértve a visszereket);
• Felszínes thrombophlebitis és a thrombophlebitis utáni szindróma;
• Belső és külső aranyér korai és középső stádiumában;
• Kapilláris törékenységgel vagy traumát követő ödémával járó mikrokeringési zavarok;
• Fájdalom és gyulladás phlebosclerosis után;
• Visszerek megelőzése és kezelése magas kockázatú egyéneknél, például várandósoknál vagy ülő életmódot folytató személyeknél.

A troxerutin gélt külsőleg alkalmazzák, naponta kétszer, reggel és este, vékony rétegben a kezelendő területre, legyen szó az alsó végtagokról (visszerek esetén) vagy a végbéltájékról (aranyér esetén). 

Ajánlott a terméket finoman bemasszírozni a bőrbe, amíg teljesen felszívódik, kivéve, ha erős helyi fájdalom ezt nem teszi lehetővé – ilyen esetben zárt fedőkötés alkalmazható. 

A troxerutin alkalmazása ellenjavallt azoknál a betegeknél, akiknél:

• Ismert túlérzékenység a hatóanyaggal vagy bármely segédanyaggal szemben 
• Nyílt, fertőzött vagy a bőr integritását sértő elváltozások vannak az alkalmazás helyén;

Az aranyér troxerutinnal történő kezelése nem helyettesíti a specifikus terápiát súlyos aranyér-krízis esetén, és csak rövid távú kiegészítő kezelésként javasolt.

Aranyér esetén proktológiai vizsgálat szükséges a rektális patológiák kizárásához, amelyek műtéti beavatkozást vagy speciális gyógyszeres kezelést igényelnek.

A rendelkezésre álló adatok alapján a troxerutin jól tolerálható, és a mellékhatások előfordulása nagyon alacsony. Ritka esetekben azonban a következők előfordulhatnak:

• Helyi irritáció, viszketés, égő érzés;
• Bőrallergiás reakciók, különösen a segédanyagokra érzékeny betegeknél

Jelentős szisztémás hatásokat nem jelentettek, mivel a bőrön keresztüli felszívódás alacsony.
 

Nem azonosítottak jelentős kölcsönhatásokat a troxerutin és más gyógyszerek vagy élelmiszerek között. A helyi alkalmazás miatt a szisztémás kölcsönhatások kockázata minimális. 

Mindazonáltal ajánlott orvosi tanács nélkül kerülni egyidejű alkalmazását más irritáló bőrtermékekkel vagy helyi gyulladáscsökkentő kezelésekkel.

Jelenleg nem jelentettek helyi troxerutin túladagolási esetet. Túlzott alkalmazás esetén ajánlott az érintett területet szappannal és vízzel lemosni. 

Az esetleges kellemetlen tünetek elkerülése érdekében azonban tartsa be az alkalmazási utasításokat.

A terméket 25°C alatti hőmérsékleten, eredeti csomagolásában kell tárolni, fénytől és nedvességtől védve. Gyermekektől elzárva tartandó. A csomagoláson feltüntetett lejárati időn belül használja. 

• PubMed, Troxerutin (P-vitamin) védelmi szerepei és molekuláris mechanizmusai krónikus betegségek kezelésében
• Sage Journals, Dupla vak vizsgálat a troxerutin hatékonyságáról krónikus vénás elégtelenségben
• Sage Journals, A szájon át adott troxerutin hemorheológiai hatásai placebóval szemben az alsó végtagok vénás elégtelenségében
• PubMed, Troxerutin biológiai és terápiás hatásai: molekuláris jelátviteli útvonalak