Dicloreum

A diklofenák csökkenti a krónikus és akut gyulladás tüneteit, mérsékli a lázat és enyhíti a fájdalmat. A gyulladáscsökkentő hatás általában több napig tartó, nagyobb dózisok alkalmazását követően érezhető, míg a fájdalomcsillapító hatás már egyetlen adag után jelentkezhet. Az ízületi duzzanatok és az izommerevség csökkenése a beteg állapotának javulását eredményezi. A gyógyszer ajánlott ízületi és ízületen kívüli reumás eredetű fájdalom, gyulladás és duzzanat kezelésére (például bursitis, periarthritis, myositis, tendinitis és isiászos derékfájás). Sérülések utáni gyulladások és ödémák kezelésére szintén alkalmazható. 

A Dicloreum felnőttek és 14 éven felüli serdülők számára használható. Különleges formulationaként a diklofenák lassú felszabadulására tervezték. 

Az Aflamil a Dicloreumtól eltérően aceklofenákot tartalmaz hatóanyagként, emellett fogfájás és fájdalmas menstruáció kezelésére is alkalmazzák.

Nem szabad alkalmazni a Dicloreumot, ha allergiás a diklofenákra vagy a készítmény bármely egyéb összetevőjére, ha korábban súlyos allergiás reakciói voltak, vagy ha acetilszalicilsavat vagy más nem szteroid gyulladáscsökkentőt szedett. 

A Dicloreum nem javasolt, ha gyomorfekélye van vagy volt, ha gyomor- vagy bélvérzés illetve perforáció fordult elő, ha cerebrovaszkuláris betegsége és/vagy pangásos szívelégtelensége van, vagy ha a szív vagy az agy ereiben elzáródások vannak, illetve ilyen elzáródások megszüntetésére vagy bypass-műtétre került sor.

A Dicloreum nem adható olyan betegeknek, akik keringési problémákkal küzdenek, súlyos máj- vagy vesebetegségeik vannak, 14 évnél fiatalabbak, illetve a terhesség utolsó trimeszterében lévő nők számára sem ajánlott. 

A Dicloreum kölcsönhatásba léphet lítiumszármazékokkal, digoxinnal, vérnyomáscsökkentőkkel, más nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, kortikoszteroidokkal, véralvadásgátlókkal, szelektív szerotoninvisszavétel-gátlókkal, cukorbetegség kezelésére szolgáló szerekkel, metotrexáttal és ciklosporinnal.

Továbbá kölcsönhatás lehetséges kinolon típusú antibiotikumokkal, fenitoinnal, kolesztipollal és kolesztiraminnal, valamint erős CYP2C9-gátló szerekkel. 

A gyógyszert a terhesség utolsó három hónapjában nem szabad alkalmazni, mert hatással lehet a magzatra, valamint késleltetheti a szülést. A Dicloreum hatóanyaga kiválasztódik az anyatejbe, és hatással lehet a csecsemőre. 

Ha a kezelés során szédülést, látászavart, álmosságot vagy egyéb rendellenességet észlel, ne vezessen gépjárművet, és ne kezeljen olyan gépeket, amelyek fokozott figyelmet igényelnek. 

Az ajánlott adag felnőtteknek és 14 évnél idősebb gyermekeknek napi 1 kapszula (150 mg), szájon át, reggeli után bevéve. 

Idős betegek esetén az adagot az orvos állapítja meg. 

Elérhető továbbá Dicloreum hab helyi alkalmazásra, amelyet a kezelendő területre naponta egyszer–háromszor kell felvinni. 

Ha mellkasi fájdalmat tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz, mert ez egy potenciálisan súlyos allergiás reakció, az ún. Kounis‑szindróma jele is lehet. 

Gyakori mellékhatások (kevesebb mint 1 a 10 felhasználóból): bizonyos májenzimek emelkedett szintje, bőrkiütés, hányinger, hányás, hasmenés, emésztési zavar, hasi fájdalom, puffadás, étvágycsökkenés, szédülés, fejfájás. 

Nem gyakori reakciók (kevesebb mint 1 a 100 felhasználóból): szapora szívverés, mellkasi fájdalom, súlyos szívfunkció-romlás, szívinfarktus. 

Ritka mellékhatások (kevesebb mint 1 a 1000 felhasználóból): túlérzékenység, súlyos allergiás reakciók, átmeneti kiütés viszketéssel vagy anélkül, álmosság, légzési nehézség, asztma, a gyomor nyálkahártyájának gyulladása, gyomor-bélrendszeri vérzés, hányásos vérzés, véres hasmenés, véres széklet, gyomorfekély, hepatitisz, sárgaság, májbetegség, ödéma. 

Nagyon ritka mellékhatások (kevesebb mint 1 a 10000 felhasználóból): thrombocytopenia, leukopénia, anaemia, agranulocitózis, súlyos allergiás reakció végtagok, arc, nyelv vagy torok duzzanatával, légzési nehézséggel és rossz közérzettel, dezorientáció, depresszió, álmatlanság, rémálmok, ingerlékenység, pszichotikus tünetek, zsibbadás, memóriazavarok, görcsök, indokolatlan félelemérzet, remegés, az agyat borító hártyák gyulladása, ízérzészavarok, stroke, látászavarok, homályos látás, kettős látás, fülzúgás, halláscsökkenés, alacsony vérnyomás, érgyulladás, tüdőgyulladás, vastagbél gyulladása, székrekedés, a szájnyálkahártya és a nyelv gyulladása, nyelőcsőrendellenességek, a bélben kialakuló, ún. diaphragma-szerű szűkületek, hasnyálmirigy-gyulladás, fulmináns hepatitisz, májnekrózis, májelégtelenség, hólyagos kiütés, ekcéma, bőrpír (erythema), súlyos bőrreakciók, hajhullás, fényérzékenységi reakció, purpura, viszketés, akut veseelégtelenség, fehérjevesztés a vizelettel, nephrotikus szindróma, általános vesekárosodás, vese papilla-nekrózis. 

Gyakorisága ismeretlen (a rendelkezésre álló adatokból nem becsülhető meg): ismeretlen eredetű vastagbélgyulladás, valamint az artériás trombotikus események (szívinfarktus és stroke) kissé megnövekedett kockázata.