Cselekvés és mechanizmus

[DOHÁNYZÁS ELLENI], [GANGLIOPLEGIÁS]. A nikotin a nikotin kolinerg receptorok agonistája, amelyek elsősorban az autonóm ganglionokban, a mellékvesevelőben, a neuromuszkuláris átmenetben és a központi idegrendszerben találhatók. A nikotin hatása a szervezetre számos és változatos, a beadott dózistól és az egyén autonóm tónusától függően. A nikotin a dohányzásfüggőségért is felelős a dohányosoknál, valószínűleg két mechanizmuson keresztül. Alacsony dózisban úgy tűnik, hogy stimuláló hatással van a kéregre a locus coeruleuson keresztül, növelve a kognitív funkciókat és az éberséget. Magasabb dózisban úgy tűnik, hogy egy „jutalomhatást” vált ki, amely a limbikus rendszerből ered. A dohányzás hirtelen abbahagyása hosszabb időszak után jellegzetes elvonási szindrómához vezet, amely olyan tüneteket foglal magában, mint a diszfória, álmatlanság, ingerlékenység, düh, szorongás, koncentrációs nehézségek, izgatottság, bradycardia és fokozott étvágy súlygyarapodással. A nikotin utáni sóvárgás is gyakori. A nikotin tapasz vagy rágógumi formájában történő adása hasonló hatásokat vált ki, mint a dohányzásból származó hatások, elegendő nikotint biztosítva a dohányzásról leszokni kívánóknak az elvonási tünetek csökkentéséhez. A nikotin adagját fokozatosan csökkenteni kell, amíg a szervezet képes nélküle működni.

IDŐSEK

Idősek körében nem végeztek specifikus farmakokinetikai vizsgálatokat, de a 60 év feletti betegeknél a mellékhatások és a relapszusok aránya hasonló a fiatalabb betegekéhez. Azonban a szívbetegség gyakoribb ezeknél a betegeknél, és a fáradtság, a testi fájdalmak és a szédülés előfordulásának enyhe növekedéséről számoltak be.

PACIENS TANÁCS

- A kiújulás elkerülése érdekében célszerű fokozatosan csökkenteni az adagot.
- A nikotin alapú készítmények függőséget okozhatnak.
- Javasolt értesíteni az orvost a túladagolás minden tünetéről, például hányingerről, hányásról, hasmenésről, szédülésről, gyengeségről vagy szívdobogásérzésről.
- Mellkasi fájdalom esetén javasolt a kezelés abbahagyása és orvoshoz fordulás.
- A kezelés alatt tilos a dohányzás, valamint a rágógumi vagy tabletta szedése tapasszal együtt tilos.
- Ha szoptató nőnek nikotint adnak, azt legalább két órával a gyermek szoptatása előtt kell megtenni.
- A 6 hónapnál hosszabb kezelési időszak nem ajánlott.
- A gyógyszert nem szabad olyan helyen hagyni, ahol gyermekek helytelenül használhatják, kezelhetik vagy lenyelhetik, mivel súlyos, akár halálos mérgezést is okozhat.

ELLENJAVALLATOK

- A gyógyszer bármely összetevőjével szembeni túlérzékenység. - Nemdohányzók vagy alkalmi dohányosok. - Bőrbetegségek. Sebek, bőrirritáció vagy dermatitisz esetén a tapaszokból a nikotin felszívódása megváltozhat. A tapaszokat sértetlen bőrre ajánlott felhelyezni.

TERHESSÉG

FDA Terhességi D kategória. Majmokkal végzett vizsgálatokban 2 mg/kg nikotin intravénás bólusban történő beadása magzati acidózist, hipoxiát, hiperkapniát és hipotenziót eredményezett. A méh véráramlása 30%-kal csökkent 0,1 µg/kg/perc infúzió mellett. A terhesség utolsó trimeszterében történő dohányzás magzati károsodást okozhat, például növekedési retardációt, vetélés kockázatát és fokozott perinatális halálozást, bár teratogén potenciálja nem egyértelműen megállapított. A dohányról azt is kimutatták, hogy csökkenti a magzati légzésmozgásokat. Ezeket a hatásokat nikotinos rágógumi esetében is megfigyelték. Ezért a terhes nőknek azt kell tanácsolni, hogy a terhesség harmadik trimesztere előtt teljesen hagyják abba a dohányzást. A nikotinpótló terápiával járó kockázatok miatt ajánlott oktatási és viselkedési programokat alkalmazni a kezelés megkezdése előtt. A nagymértékben függő terhes nőknél azonban szükség lehet nikotinpótló terápiára. Ez a terápia kevesebb kockázattal jár, mint a dohányzás, mivel a nikotin plazmakoncentrációja alacsonyabb, és nincs policiklusos aromás szénhidrogéneknek és szén-monoxidnak való kitettség. A dohányzásról való leszokást, nikotinpótló terápiával vagy anélkül, a betegnek nem szabad egyénileg elvégeznie, hanem egy orvosi felügyelet melletti leszokási program részeként. A harmadik trimeszterben a nikotin hemodinamikai hatásokkal jár, például a magzati szívfrekvencia változásaival, amelyek befolyásolhatják a magzatot a szülés közeledtével. Ezért a terhesség hatodik hónapja után a nikotint csak olyan dohányzó terhes nőknek szabad alkalmazni, akik a harmadik trimeszterben nem tudtak leszokni a dohányzásról, és mindig orvosi felügyelet mellett.

FARMAKOKINETIKA

Orális, transzdermális, nazális alkalmazás: - Felszívódás:* Tapaszok: A nikotin könnyen behatol a bőrön és felszívódik, 68-90%-os biohasznosulással. A tapaszok 16 órán át tartó nikotinfelszabadulást biztosítanak. A plazmakoncentráció fokozatosan növekszik, 5-10 óra elteltével eléri az 5-17 ng/ml Cmax értéket. - Eloszlás: Rosszul kötődik a plazmafehérjékhez (5%). Intravénás adagolás esetén a Vd értéke körülbelül 2-3 l/kg. A nikotin átjut a vér-agy gáton és a méhlepényen. Kiválasztódik az anyatejbe. - Metabolizmus: A nikotin nagymértékben metabolizálódik a májban, kisebb mértékben a tüdőben és a vesékben, nagyon gyorsan, ami több mint 20 metabolitot eredményez, amelyek kevésbé aktívak, mint az eredeti molekula. A fő metabolit a kotinin, amelynek plazmakoncentrációja tízszer magasabb, mint a nikotiné. Elimináció: A nikotin a májban történő metabolizmus és a metabolitok ezt követő vizelettel történő kiválasztása révén ürül ki. A dózis akár 10%-a is változatlan formában kinyerhető a vizelettel, bár ha a vizelet pH-értéke 5 alatt van, akár 30%-a is visszanyerhető. A nikotin felezési ideje mesterséges beadás esetén 1-3 óra, szemben a dohányból származó nikotin 15-20 órájával. A Cl körülbelül 70 l/óra. Farmakokinetika különleges helyzetekben: - Idősek: Egészséges idős betegeknél a nikotin-clearance enyhe csökkenése figyelhető meg, de ez nem indokolja az adag módosítását. - Vesekárosodás: Vesekárosodásban szenvedő betegeknél a plazma nikotinszintjének emelkedése figyelhető meg a vesefunkció mértékétől függően. - Májkárosodás: Enyhe májkárosodásban (Child-Pugh pontszám 5) szenvedő betegeknél a nikotin farmakokinetikája nem változik, míg közepesen súlyos májkárosodásban (Child-Pugh pontszám 7) szenvedő cirrózisos betegeknél a Cl csökken.

JAVALLATOK

- [DOHÁNYFÜGGŐSÉG]. Dohányzásról leszokást segítő programok kiegészítő kezelése, amelynek célja a nikotinmegvonási szindróma tüneteinek enyhítése.
Bár ezek a termékek utánozzák a dohány hatásait, soha nem szabad dohány helyettesítőjeként használni őket.

INTERAKCIÓK

A dohányfüst enziminducerként működik, valószínűleg a füstben található policiklusos aromás szénhidrogének miatt, amelyek a növényi rostok részleges elégetése során keletkeznek, és talán a nikotin miatt. Az anyagcsere, elsősorban a citokróm P450 CYP1A2 izoenzim anyagcseréjének indukálásával a gyógyszerek farmakológiai hatásai csökkenhetnek. Hasonlóképpen, a dohányzás abbahagyásakor az ezen az úton metabolizálódó gyógyszerek plazmakoncentrációja megnőhet, ami esetenként toxikus hatásokhoz vezethet. Ezért szükségessé válhat az olyan gyógyszerek adagjának módosítása, mint az orális antikoagulánsok, a májban metabolizálódó benzodiazepinek, a koffein, a klórpromazin, a dextropropoxifen, az ösztrogének, a fenacetin, a fenazon, a flekainid, a flufenazin, a haloperidol, az imipramin, a lidokain, az olanzapin, a pentazocin, a ritonavir vagy a teofillin. A dohányzás egyéb jelentett hatásai közé tartozik a furoszemidre adott csökkent diuretikus válasz, a propranolol farmakológiai hatásának módosulása és a H2-antagonistákra adott fekélygyógyulás megváltozott válaszaránya. Cukorbeteg dohányosoknál fennáll az inzulin antidiabetikus hatásának csökkenésének lehetősége, valószínűleg a megnövekedett katekolaminok szintje miatt, amelyek ellensúlyozzák a hipoglikémiás hatást, valamint az inzulin perifériás érszűkület miatti károsodott szubkután felszívódása miatt. A dohányzó betegeknek gyakran 15-30%-kal magasabb adagra van szükségük a vércukorszintjük szabályozásához. A dohányzásról való leszokáskor általában az inzulinadag csökkentése szükséges. Ezeket az enzimindukáló hatásokat nem figyelték meg, amikor a nikotint dohányzásról leszoktató készítmények formájában adták be, ezért ezeknek a gyógyszereknek az adagjának módosítása válhat szükségessé. A nikotin kölcsönhatásba léphet a következő gyógyszerekkel: - Adrenerg agonisták és antagonisták. A nikotin serkenti a mellékvesében a kortizol és a katekolaminok termelését, így módosíthatja az adrenerg gyógyszerek hatását. Hasonlóképpen, egy érszűkítő gyógyszer, például egy adrenerg agonista, vagy egy értágító, például egy béta-blokkoló, megváltoztathatja a nikotin transzdermális felszívódását. - Bupropion. A bupropion és a nikotin kombinációjának hatékonyságát és biztonságosságát nem vizsgálták. Valójában a nikotinhasználat kizárási kritérium volt a bupropionnal végzett első klinikai vizsgálatokban. A gyógyszer gyártói a magas vérnyomás lehetséges fokozott kockázatáról számoltak be, amelynek aránya 6,1%, szemben a bupropion önmagában történő alkalmazása esetén mért 2,5%-kal. Korlátozott klinikai adatok azonban azt mutatják, hogy a bupropion nikotintapaszokkal kombinálva jobb dohányzásról való leszokási eredményekhez vezethet. Ha nikotintapaszokat bupropion tablettákkal kombinálnak, a hipertóniás krízis kockázata miatt hetente ajánlott a vérnyomás ellenőrzése.

SZOPTATÁS

A nikotin és metabolitjai az utolsó cigaretta elszívása után akár két órán keresztül is kiválasztódnak az anyatejbe. Az anyatejben lévő nikotinszint 2,9-szer magasabb, mint a plazmában lévő. Meg kell jegyezni, hogy a nikotinpótló terápiát alkalmazó nőknél alacsonyabb a nikotin mennyisége, mint a dohányzóknál. A csecsemők nagyobb mértékben szívhatják fel szájon át a nikotint, mint a felnőtteknél, mivel májjukban az anyagcsere-mechanizmusok éretlenek, és ennek következtében csökken az elsődleges metabolizmus (first-pass) hatása. A szoptató anyákat tájékoztatni kell arról, hogy ne dohányozzanak, és ne használjanak nikotint a leszokáshoz. Súlyos nikotinfüggőségben szenvedő betegeknél, akik nem tudtak leszokni a dohányzásról, fel kell mérni a csecsemőre gyakorolt ​​nikotinhasználat kockázatát, és össze kell hasonlítani a dohányfüstnek való kitettség kockázatával. Nikotinpótló terápia alkalmazása esetén ajánlott csak rágógumit vagy szopogató tablettát használni, és azokat a szoptatás után beadni. Legalább két óra teljen el, mielőtt újra szoptatná a gyermeket. Várandós nő soha ne kezdjen nikotinról leszoktató programot orvossal való konzultáció nélkül.

GYERMEKEK

A nikotinkészítmények biztonságosságát és hatékonyságát 18 év alatti egyéneknél nem vizsgálták, ezért alkalmazásuk nem ajánlott. A dohányzásról való leszokás lehetséges előnyei és a nikotinpótló terápia felnőtteknél bizonyított hatékonysága miatt azonban egyes szakértők azt javasolják, hogy az ilyen terápiát fontolóra vegyék a nikotinfüggő serdülőknél. A felnőtt dohányosok által a kezelés során jól tolerált nikotinadagok súlyos, sőt halálos mérgezési tüneteket okozhatnak kisgyermekeknél. A betegeket tájékoztatni kell arról, hogy a nikotinkészítményeket óvatosan kell kezelni, és nem szabad úgy tárolni vagy megsemmisíteni, hogy a gyermekek véletlenül felhasználhassák vagy lenyelhessék azokat.

ÚTMUTATÓ A MEGFELELŐ ALKALMAZÁSHOZ

A betegnek a nikotinterápia alatt teljesen abba kell hagynia a dohányzást a megnövekedett plazma nikotinszintből adódó nikotin-mellékhatások kockázata miatt. A tapaszok rágógumival vagy szopogató tablettával való együttes alkalmazása nem ajánlott.

ADAGOLÁS

- Felnőttek, transzdermális:

ÓVINTÉZKEDÉSEK

- [VESEKÁROSODÁS]. A nikotin és metabolitjai a vizelettel ürülnek, így a csökkent vesefunkció felhalmozódásához vezethet. Mivel a metabolitok is aktívak, mellékhatások jelentkezhetnek. Enyhe vagy közepes vesekárosodásban (kreatinin-clearance 30-90 ml/perc között) szenvedő betegeknél nem leírtak szignifikáns különbséget a mellékhatások előfordulásában, de ezeknél a betegeknél szoros monitorozás javasolt. Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance kevesebb, mint 30 ml/perc) a biztonságosságot és a hatékonyságot nem vizsgálták, ezért alkalmazása nem ajánlott (lásd Ellenjavallatok). - [MÁJKÁROSODÁS]. A nikotin nagymértékben metabolizálódik a májban, így májkárosodás esetén felhalmozódás fordulhat elő. Enyhe vagy közepes fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél fokozott óvatosság javasolt, és ellenőrizni kell a mellékhatások esetleges megjelenését. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél a biztonságosságot és a hatékonyságot nem vizsgálták, ezért alkalmazása nem ajánlott (lásd Ellenjavallatok). [SZÍVBETEGSÉG]. A nikotin szívserkentő és érszűkítő hatással rendelkezik, ezért súlyosbíthatja a szív- és érrendszeri állapotokat. Esetenként beszámoltak nikotinnal kapcsolatos szív- és érrendszeri mellékhatásokról. Azonban úgy tűnik, hogy a nikotin orális vagy transzdermális adagolása nem jár különösebben jelentős szív- és érrendszeri események kockázatával. Szívbetegségben szenvedő betegeknek azt kell tanácsolni, hogy lehetőség szerint nikotinpótló terápia nélkül hagyják el a dohányzást. Ha azonban ez nem lehetséges, ajánlott gondosan mérlegelni a kezelés szükségességét, mérlegelve az előnyöket és kockázatokat, és fokozott óvatossággal kell eljárni szívelégtelenségben, ischaemiás szívbetegségben, például nemrégiben lezajlott akut miokardiális infarktusban vagy angina pectorisban, szívritmuszavarban, stroke-ban és vazospasztikus betegségekben, például thromboangiitis obliteransban, Prinzmetal anginában vagy Raynaud-kórban szenvedő betegeknél. Hasonlóképpen, fokozott óvatosság szükséges a magas vérnyomású betegeknél, mivel a nikotin növelheti a vérnyomást. Ha a betegnél ezen tünetek bármelyike ​​súlyosbodik, tanácsos a kezelést abbahagyni (lásd Ellenjavallatok). Egyéb ellenjavallatok közé tartozik a feokromocitóma, a pajzsmirigy-túlműködés vagy bármely olyan állapot, amelyet a katekolaminok súlyosbíthatnak, például az 1-es típusú cukorbetegség. A nikotin serkenti a katekolaminok termelését és felszabadulását a mellékvesevelőben. Ez a tünetek súlyosbodásához vezethet, például a feokromocitómával, a pajzsmirigy-túlműködéssel vagy a cukorbetegséggel összefüggő tünetek súlyosbodásához. Általánosságban elmondható, hogy a nikotin adagolása kevesebb kockázattal jár, mint a folyamatos dohányzás, de ezeknél a betegeknél ajánlott előzetesen felmérni az előny-kockázat arányt. A nikotin késlelteti a gyomor-nyombél fekélyek és a gyomor egyéb gyulladásos folyamatainak, például a gyomorhurutnak a gyógyulását. Ezért ezeknél a betegeknél csak akkor ajánlott alkalmazni, ha az előnyök meghaladják a lehetséges kockázatokat. Függőség: Bármely nikotinkészítmény magában hordozza a függőség kockázatát, bár az elért alacsonyabb plazmaszint miatt ez kevésbé valószínű, mint magánál a dohányzásnál. A kezelés hirtelen elhagyása azonban a dohányzásról való leszokáskor tapasztalthoz hasonló megvonási szindrómához vezethet. Emiatt ajánlott a nikotin adagolását fokozatosan leállítani, és a kezelést addig nem szabad abbahagyni, amíg ésszerű bizonyosság nem áll fenn arról, hogy nem fog megvonási szindróma jelentkezni. - [TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK]. Óvatosság az [ANGIOEDEMA] vagy [URTICARIA] kialakulására hajlamos betegeknél.

MELLÉKHATÁSOK

Ez a gyógyszer a nikotin farmakológiai hatásaival vagy a dohányzásról való leszokással járó megvonási tünetekkel összefüggő mellékhatásokat okozhat. Bizonyos jelentett tünetek, mint például a depresszió, ingerlékenység, idegesség, nyugtalanság, hangulatingadozások, szorongás, álmosság, koncentrációzavar, álmatlanság és alvászavarok összefüggésben állhatnak a dohányzásról való leszokással járó megvonási tünetekkel. A tapaszok leggyakoribb mellékhatásai az alkalmazás helyén jelentkeznek, beleértve az átmeneti kiütést, viszketést, égő érzést, bizsergést, zsibbadást, duzzanatot, fájdalmat és csalánkiütést. Ezen helyi reakciók többsége enyhe, és a tapasz eltávolítása után gyorsan elmúlik. Jelentettek fájdalmat vagy nehézséget a végtagokban vagy a tapasz alkalmazásának területén (pl. a mellkason). Túlérzékenységi reakciókat, beleértve a kontakt dermatitiszt és az allergiás reakciókat is, szintén jelentettek. Súlyos vagy tartós helyi reakciók esetén az alkalmazás helyén (pl. súlyos bőrpír, viszketés vagy ödéma) vagy generalizált bőrreakciók (pl. csalánkiütés vagy generalizált kiütés) esetén a betegeknek abba kell hagyniuk a tapaszok használatát, és orvoshoz kell fordulniuk. A gyógyszer adagját csökkenteni kell vagy abba kell hagyni, ha klinikailag jelentős mértékben fokozódnak a szív- és érrendszeri hatások vagy a nikotinnak tulajdonítható egyéb hatások. A legjellemzőbb mellékhatások a következők: - Emésztési zavarok: Normális (20-40%) a diszpepszia, hányinger, hányás vagy gyomorsav-túltengés. Ritkábban jelentkezik szájszárazság, étvágytalanság, hasmenés, székrekedés, hasi fájdalom, puffadás vagy csuklás. A rágógumi fokozott nyálképződést, szájüregi gyulladás tüneteit, például szájgyulladást, nyelvgyulladást, fogágygyulladást, torokgyulladást, nyelőcsőgyulladást és állkapocs-izomfájdalmat is okozhat a magas viszkozitása miatt. Ezek a mellékhatások a kezelés elején jelentkeznek, és a rágógumi megfelelő használatával csökkenthetők. Neurológiai/pszichológiai: Gyakori (1-25%) a szédülés (3-9%), fejfájás (17-29%), álmatlanság (3-23%), koncentrációcsökkenés (1-3%) és ingerlékenység. Ritkább esetekben (<1%) eufóriáról, álmosságról, zavartságról, depresszióról, paresztéziáról és görcsrohamokról számoltak be. Függőségi szindróma léphet fel, ha a megvonás hirtelen vagy idő előtt történik. Szív- és érrendszeri: Magas vérnyomás és ödéma eseteiről számoltak be. Alkalmanként (1-0,1%) palpitáció, ritkábban (<0,1%) szívritmuszavar előfordulhat. Nikotintapasszal kezelt betegeknél akut miokardiális infarktus, pitvarfibrilláció és stroke eseteiről számoltak be. Azonban a nikotinnal való ok-okozati összefüggést nem lehetett megállapítani. Légzőrendszeri: Egyes esetekben köhögést (3-9%), mellkasi pangást és nehézlégzést jelentettek. Az orron keresztül alkalmazott nikotin helyi irritációt okozhat, például orrdugulást, tüsszögést, nyálkahártya-irritációt, torokgyulladást, arcüreggyulladást, orrvérzést, kötőhártya-gyulladást, ízérzékelési zavarokat és szaglászavarokat. Ezek a hatások a kezelés kezdetén nagyon gyakran (94%) fordulnak elő, de a folyamatos használattal csökkennek. Allergiás/bőrgyógyászati ​​reakciók: A nikotin túlérzékenységi reakciókat okozhat viszketéssel és eritémájával, sőt angioödémával is. A tapaszok egyeseknél helyi reakciókat okoztak, például bőrpírt (14-17%), amely 24 órán belül elmúlt, lokalizált ödémát (3-4%), viszketést, égő érzést az alkalmazás helyén (35-47%), kontakt dermatitist (2-3%) és vaszkulitist. Súlyos mellékhatások, például bőrpír (1-7%) vagy generalizált bőrgyógyászati ​​reakciók, például bőrpír vagy súlyos elváltozások esetén a kezelés abbahagyása javasolt. A helyi kortikoszteroidok és/vagy orális antihisztaminok alkalmazása hatékonynak bizonyult ezen tünetek visszafordításában. Mozgásszervi: A tapaszok esetenként izomfájdalmat és mozgásszervi fájdalmat okoztak (3-9%). Általános: Néhány esetben beszámoltak precordialis fájdalomról, gyengeségről, hátfájásról vagy túlzott izzadásról.

TÚLADAGOLÁS

Tünetek: A nikotin erősen mérgező anyag, és 0,6–0,9 mg/kg-os dózisok halálosak lehetnek emberben. Azonban jelentős egyéni eltérések vannak, mivel a krónikus dohányosok a tolerancia kialakulása miatt nagyobb dózisokat tolerálhatnak, mint a gyermekek és a nemdohányzók. Gyermekeknél már kis adag nikotin is veszélyes lehet, és súlyos, akár halálos tüneteket okozhat. Ezért ajánlott ezeket a gyógyszereket gyermekektől elzárva tartani, és mérgezés gyanúja esetén azonnal orvoshoz fordulni. A nikotin magas toxicitása ellenére nagyon kevés adat áll rendelkezésre a nikotinmérgezésről. Mérgezés fordulhat elő, ha egyszerre több rágógumit rágnak el, több szopogató tablettát szopogatnak el, több tapaszt helyeznek fel, vagy ha ezeket az eszközöket egymással vagy dohánnyal kombinálják. Nikotin lenyelés esetén a túladagolás kockázata alacsony, mivel lassan, kis mennyiségben szabadul fel, és egy first-pass hatás révén inaktiválódik. Ezenkívül a hányás általában gyorsan bekövetkezik, megakadályozva a nikotin felszívódását. Általánosságban elmondható, hogy a nikotinmérgezés ugyanazokat a tüneteket okozza, mint a túlzott dohányzás. Azonban meg kell jegyezni, hogy a dohányfüst más mérgező anyagokat is tartalmaz, például kátrányt és szén-monoxidot. A mérgezés általános tünetei közé tartozik a hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, fejfájás, idegesség, ingerlékenység, álmatlanság, szédülés, tachycardia és palpitáció, magas vagy alacsony vérnyomás, QT-intervallum megnyúlása, sápadtság, izomgyengeség, izzadás, fokozott nyáltermelés, égő érzés a torokban, látási és hallási zavarok, valamint nehézlégzés. Súlyosabb esetekben letargia, keringési összeomlás, görcsrohamok, kóma és halál központi vagy perifériás légzésbénulás, vagy esetenként szívelégtelenség miatt előfordulhat. Kezelés: - Tapaszok: Ha a beteg túladagolás tüneteit mutatja, a nikotintapaszt azonnal el kell távolítani. Javasolt a bőr vízzel történő lemosása, majd alapos szárítása. A bőr tisztítására szappan használata nem ajánlott, mivel fokozhatja a nikotin felszívódását. Meg kell jegyezni, hogy a nikotin bőrön keresztüli felszívódása nagy valószínűséggel még több órán át folytatódik a tapasz eltávolítása után, valószínűleg a felhám alatti nikotinlerakódások miatt.
Ha a beteg lenyelte a tapaszokat, ugyanazokat a lépéseket kell követni, mint rágógumi-mérgezés esetén. Meg kell jegyezni, hogy a tapaszok több órán át szabadítják fel a nikotint, ezért ajánlott az aktív szén szuszpenziót mindaddig alkalmazni, amíg a tapasz a bélben marad. A személyt kényelmes helyzetben és melegen kell tartani a normál testhőmérséklet fenntartása érdekében. A mérgezés tüneteit tünetileg kell kezelni. A görcsrohamok és az ingerlékenység benzodiazepinekkel kezelhetők, míg a tachycardia béta-blokkolót igényelhet. A bradycardia atropinra reagál. A hipotenziót és az érösszeomlást intenzíven kell kezelni intravénás folyadékkal vagy más hatékony intézkedésekkel. Szükség esetén légzésbénulás esetén mesterséges lélegeztetést kell kezdeni.

ÖSSZETÉTEL

NIKOTIN: 14 MG/24 ÓRA