Bronchiális asztma

A hörgőasztma krónikus gyulladásos betegség a légutakban. Időszakos köhögési rohamokat okoz, amelyeket sípoló légzés, légzési nehézség és mellkasi szorítás kísérhet. Az allergiák szoros kapcsolatban állnak az asztmával és más légzőszervi megbetegedésekkel, mint a krónikus arcüreggyulladás, középfül-fertőzések és orrpolipok.

Ez az állapot befolyásolja a légzést és megnehezítheti vagy lehetetlenné tehet bizonyos fizikai tevékenységeket. Az asztmás tünetek akkor jelentkeznek, amikor a légutak nyálkahártyája megduzzad és körülötte lévő izmok összehúzódnak. A nyák ezután kitölti a légutakat, tovább csökkentve a levegő áramlását.

Az asztmás rohamot kiváltó tényezők

Asztmás roham akkor léphet fel, ha ki vagy téve az asztma kiváltó tényezőinek. A kiváltók személyenként változhatnak. Az asztmás rohamot kiváltó tényezők közé tartozhatnak:

• a dohányzás és a cigarettafüst – beleértve a passzív dohányzást is;
• fertőzések, mint a megfázás, influenza vagy tüdőgyulladás;
• allergének, például bizonyos ételek, pollen, penész, atka és állati szőr;
• fizikai aktivitás;
• levegőszennyezés és toxinok;
• időjárás, különösen a hirtelen hőmérsékletváltozások;
• egyes gyógyszerek (például aspirin, nem szteroid gyulladáscsökkentők és béta-blokkolók);
• néhány élelmiszer-adalékanyag;
• érzelmi stressz és szorongás;
• nevetés, sírás vagy éneklés;
• parfümok.

Az asztma tünetei

Az asztma tünetei a következők lehetnek:

• nyomásérzés a mellkasban;
• légzési nehézség;
• sípoló légzés;
• dyspnoe (légszomj);
• köhögés;
• megnövekedett nyáktermelés;
• éjszakai köhögés miatti alvászavarok;
• fáradtság.

Az asztma tünetei személyenként eltérőek

Előfordulhat, hogy ritkán vannak asztmás rohamaid, vagy csak bizonyos helyzetekben jelentkeznek tüneteid – például testmozgáskor – vagy folyamatosan tapasztalod a tüneteket.

Asztmás roham akkor alakul ki, amikor a tünetek súlyossá válnak. Ezek a rohamok hirtelen kezdődhetnek és enyhétől nagyon súlyosig terjedhetnek. Bizonyos esetekben a légutak megduzzadása megakadályozhatja az oxigén eljutását a tüdőkhöz. Ez azt jelenti, hogy az oxigén nem tud bejutni a véráramba és a létfontosságú szervekhez. Ezért a súlyos tüneteket mutató személyeknek sürgős orvosi ellátásra lehet szükségük.

Nem minden asztmában szenvedő tapasztal meg minden itt felsorolt tünetet. Fontos megjegyezni azt is, hogy még jól kontrollált asztma esetén is előfordulhatnak időnként tünetek. Ezek gyakran gyors hatású kezeléssel, például inhalátorral javulnak, de súlyos esetekben orvosi ellátást igényelhetnek.

Figyelem!

Ha a tünetek rosszabbodnak vagy nem javulnak az inhalátor használata után, azonnal fordulj orvosi segítséghez. Sürgős orvosi ellátást is kérj, ha erős légzési nehézség, zavartság, sápadt bőr vagy szédülés jelentkezik.

A tünetek és az anamnézis elemzésén túl a diagnosztikai vizsgálatok közé tartozhat a fizikális vizsgálat, spirometria a tüdőfunkció mérésére vagy mellkasröntgen.

A hörgőasztma kezelése

Az orvos a asztma típusától, életkortól és a kiváltó tényezőktől függően javasol kezelést vagy kezelések kombinációját. A kezelési terv magában foglalhatja a kiváltó okok azonosítását, azok kerülését és a tünetek monitorozását. Az asztma kezelése általában négy fő kategóriába sorolható:

• gyors tünetcsillapító gyógyszerek;
• hosszú távú kontroll gyógyszerek;
• gyors tünetcsillapítást és hosszú távú kontrollt kombináló kezelések;
• biológiai kezelések súlyos asztmaformákra.

Asztma gyógyszerek

Asztma diagnózisa után az orvos inhalátorokat és tablettákat javasolhat az asztma kezelésére, valamint életmódbeli változtatásokat a rohamok kezelése és megelőzése érdekében. Például a hosszú hatású gyulladáscsökkentő inhalátorok gyakran szükségesek az asztmával járó gyulladás kezelésére.

Gyors tünetcsillapító kezelések az asztmára

Ezeket a gyógyszereket csak a tünetek fellépésekor vagy roham esetén szabad használni. Gyors enyhülést nyújtanak, hogy segítsenek újra lélegezni. A hörgtágítók néhány perc alatt csökkentik a tüneteket. Általában inhalátor vagy nebulizátor formájában alkalmazzák. Alkalmazhatók hirtelen asztmás tünetek kezelésére vagy a testmozgás előtti megelőzésre.

Hosszú távú kontroll gyógyszerek

Ezeket a gyógyszereket naponta adják a tünetek gyakoriságának és súlyosságának csökkentésére, de nem kezelik az azonnali roham tüneteit. A hosszú távú kontroll gyógyszerek közé tartoznak:

• gyulladáscsökkentők – kortikoszteroidok és egyéb gyulladáscsökkentők segítik a légutak duzzanatának és nyáktermelésének csökkentését, megkönnyítve a légzést;
• anticholinerg szerek – megakadályozzák, hogy az izmok összehúzódjanak a légutakban;
• hosszú hatású hörgtágítók – ezeket csak gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel kombinálva szabad használni.

Biológiai gyógyszerek

Néha biológiai készítményeket alkalmaznak súlyos asztma kezelésére, amely nem reagál más gyógyszerekre vagy a kiváltó tényezők kontrolljára. Ezeket injekció vagy infúzió formájában adják.

Egyéb gyógyszerek és kiegészítők asztmához

Ajánlhatók olyan gyógyszerek és táplálékkiegészítők is, amelyek csökkentik bizonyos rohamkockázatokat. Ezek immunerősítő hatásúak lehetnek, segíthetnek a fertőzésekkel szembeni védekezésben, antiallergén vagy védő hatásuk lehet. Néhány kiegészítő és gyógyszer segíthet a hörgőfal izmainak ellazításában, csillapíthatja a nyálkahártya gyulladását és hígíthatja a nyákot.

Gyakran javasolnak étrend-kiegészítőket a légutak védelmére és regenerálására, valamint az immunrendszer támogatására. A kezelések és kiegészítők indikációtól, hatástól, összetételtől, koncentrációtól és ártól függően változnak. Romániában elérhetők vényre és egyes esetekben vény nélkül is – beleértve az online házhozszállítást is.

A hörgőasztma gyermekeknél

Az asztma a leggyakoribb krónikus betegség gyermekeknél. Bármely életkorban kialakulhat. A gyermekeknél gyakori asztma kiváltók közé tartoznak:

• légúti fertőzések és megfázások;
• cigarettafüst;
• allergének;
• levegőszennyezés;
• hideg levegőnek való kitettség;
• hirtelen hőmérsékletváltozások;
• erős érzelmek vagy stressz;
• fizikai erőkifejtés.

A gyermekek asztmás tünetei hasonlóak a felnőttekéhez. Ide tartozik a légzési nehézség, sípoló légzés, köhögés, mellkasi nyomásérzés, fuldoklás érzése. További tünetek lehetnek fáradtság, nyugtalanság, gyors légzés és orrdugulás. A kezelés fontos a tünetek enyhítésére és további rohamok megelőzésére.