A maca por, a maca (Lepidium meyenii) vagy az „andoki ginzeng” egy kétéves lágyszárú növény a keresztesvirágúak családjába, amely főként Peruban és Bolíviában terem, ahol az Andok hegység 3500-4200 méteres tengerszint feletti magasságban termesztik. A retekhez és a káposztához hasonló gyökérzöldség. A macát évszázadok óta termesztik húsos hipokotilja miatt, élelmiszerként és gyógynövényként is használják, mivel kivételes tápértékkel és tonizáló tulajdonságokkal rendelkezik. Az inkák számára, akárcsak a mai andoki lakosság számára, a maca szent növény volt és az is, összetett alapvető élelmiszer, amely lehetővé teszi a lakosság számára, hogy könnyebben ellenálljon az Andok magas fennsíkjain uralkodó időjárási viszonyoknak. Az Andokban a macát megfőzik és zöldségként fogyasztják a mindennapi élelmiszerekben. Frissen is elkészíthető (sütőben sütve, reszelve és főtt ételekhez adva, zöldségkrémekben főzve és pépesítve stb.), de a friss zöldség csak a magaslati területeken található és szerezhető be, ahol termesztik. Tartósítás, tárolás és értékesítés céljából a mák gyökerét szárítják. A hektáronkénti átlagos termelés elérheti a 15 tonna friss gyökeret, de szárítással ez körülbelül 5 tonnára csökken. Ebben az állapotban akár 3-4 évig is eltartható. A máktermesztés ökológiai: a magaslati területeken, ahol termeszthető, nincsenek olyan kártevők, amelyek növényvédő szereket igényelnének, és a talajt organikus módon trágyázzák juh-, láma- és alpakafarmokon termesztett anyaggal. A növény leveleit is levágják, és a helyükön hagyják, hogy trágyázzák a talajt. Az utóbbi időben a maca termesztése nagymértékben megnőtt. A máktermesztés látványos növekedést mutatott, és világszerte exportálják. Fontos piacok Kína, Japán és Európa, ahol csak por formájában - egyszerűen - vagy gyógyászati ​​kapszulákban értékesítik. A maca egyike azon növényeknek, amelyeket szuperélelmiszernek tartanak, és bevezetése az emberi étrendbe számos előnnyel jár az egészség és a szervezet megfelelő működése szempontjából. Tudományos adatok A bibliográfiában található tudományos adatok nagyrészt 60-75% szénhidrát-, 10-12% fehérje-, 8-10% rost- és 2-3% lipidtartalmat határoznak meg, ami nagyon hasonló a gabonafélék, például a búza vagy a rizs tartalmához. A maca értékes aminosavforrás, mennyiségét tekintve a legfontosabbak az arginin, szerin, hisztidin, glutaminsav, glicin, valin, fenilalanin, tirozin és treonin. Ezek mellett a maca por zsírsavakat (linolén-, palmitin- és olajsav), alkaloidokat, tanninokat, polifenolokat, vitaminokat (B1, B2, B12, C, E), szaponinokat, szitoszterolokat, ásványi anyagokat (Ca, K, P, Mg) és mikroelemeket (Zn, I, Mn, Cu) tartalmaz. Leslie Taylor "Az esőerdő gyógynövényeinek gyógyító ereje" című könyvében 10 g maca porra vonatkozóan összetett tápértékeket adnak meg (ezt a szerző az emberi fogyasztásra ajánlott napi adagnak tekinti és javasolja). A szárított maca gyökér tápértékprofilja (átlagos 10 grammos adag)