Dulcolax

A Dulcolax hatóanyaga, a biszakodil közvetlenül a vastagbélre hat: fokozza a perisztaltikát (a vastagbél fiziológiás mozgásai), valamint víz és elektrolitok felhalmozódását idézi elő, amelyek a székletürítéshez vezetnek.

A Dulcolax tabletták ellenállnak a gyomorsavnak és a vékonybél enzimeinek. Orális alkalmazás után 6–12 órával jelentkezik a hashajtó hatás.

A Dulcolax végbélkúp esetén az alkalmazást követően átlagosan kb. 20 perccel jelentkezik a hashajtó hatás. 

A Dulcolaxot székrekedés kezelésére alkalmazzák minden esetben, beleértve az ágyhoz kötött betegeket, illetve azokat az eseteket, amelyek fájdalmas hasi puffadást vagy aranyeret okoznak. Alkalmazható műtét előtt és után, valamint az alsó emésztőrendszer endoszkópos vizsgálatára (kolonoszkópia) való felkészítés során is.

A Dulcolaxot nem szabad hosszú ideig napi rendszerességgel alkalmazni. Ajánlott kivizsgálni a székrekedés kiváltó okát.

A Dulcolax nem ajánlott ileus, bél-elzáródás, akut műtéti hasi kórkép, akut gyulladásos bélbetegségek esetén, illetve olyan betegeknél, akiknél súlyos hasi fájdalom társul hányingerrel és hányással. 

Leírtak allergiás reakciókat a biszakodilra vagy a segédanyagokra; ezek ellenjavallatot jelenthetnek a Dulcolax alkalmazására.

Dulcolax végbélkúp

Felnőttek és legalább 10 éves gyermekek esetén: naponta 1 végbélkúpot kell alkalmazni, hegyes vége előre. A végbélbe helyezést követően 10–30 percen belül gyors hashajtó hatás jelentkezhet.

10 évnél fiatalabb gyermekeknél a végbélkúpot csak a kezelőorvos utasítása alapján szabad alkalmazni.

Dulcolax tabletták

Felnőttek számára az ajánlott adag napi 1–2 tabletta. Kezdheti 1 tablettával, de ne lépje túl a napi 2 tablettát.

2–10 éves gyermekeknél napi 1 tabletta ajánlott, orvosi tanácsra.

Dulcolax alkalmazása műtét előtt/után és kolonoszkópiára való felkészítéskor

A műtéti beavatkozások és vizsgálatok előtti teljes bélürítési rendet a kezelőorvos utasításai szerint kell követni. Felnőtteknek szokásos adag: reggel 2 tabletta, este 2 tabletta és másnap reggel 1 végbélkúp.

A gyomor-bélrendszerben leggyakrabban jelentett mellékhatások a hasi fájdalom, görcsök, hasmenés és hányinger. Ritkábban fordult elő hányás és hematochezia (vér a székletben). A hematochezia enyhe és visszafordítható volt.

Ritkán előfordult ájulás és/vagy szédülés, valószínűleg vasovagális mechanizmus következményeként, a defekációs erőkifejtés miatt.

Hosszú távú alkalmazás dehidratációhoz vezethet a bélből történő folyadékvesztés miatt, valamint elektrolitzavarokhoz, gyakran káliumvesztéssel a székletben. Emiatt óvatosság javasolt azoknál a betegeknél, akiknél a kiszáradás veszélyes lehet (idősek, vesekárosodásban szenvedők).