Cselekvés és mechanizmus

- A paracetamol a para-aminofenol származéka, fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatással.

* Fájdalomcsillapító hatás. Hatásmechanizmusa nem teljesen ismert, de úgy tűnik, hogy elsősorban a ciklooxigenáz, különösen a COX-2 központi gátlása közvetíti, csökkentve a prosztaglandin szintézist. Van némi perifériás hatása is a fájdalmas idegimpulzus generálásának blokkolásával. Lehetséges perifériás hatás a prosztaglandin szintézis gátlásán, a CB1 kannabinoid receptor aktiválásán, a szerotonerg vagy opioid jelátviteli útvonalak modulációján, a nitrogén-monoxid szintézis gátlásán vagy a P-anyag által kiváltott hiperalgézián keresztül is felmerül.

* Lázcsillapító hatás. A hipotalamusz termoregulációs központjára hat, gátolja a prosztaglandinok szintézisét és az endogén pirogén hatását, ami perifériás értágulatot, fokozott véráramlást a bőrbe és fokozott izzadást eredményez, ami hozzájárul a hőveszteséghez.

Ugyanabban az adagban fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatásúnak tekintik, mint az acetilszalicilsav (ASA). A hatás 1-3 óra elteltével éri el a maximumát, és 3-4 órán át tart.

Az aszpirinnel és más NSAID-okkal ellentétben nem mutat jelentős gyulladáscsökkentő aktivitást, kivéve néhány nem reumás állapotot, bár ez nem jelentős. Az NSAID-okkal szembeni egyik előnye, hogy nemcsak nem gátolja a prosztaglandin szintézist a gyomorban, hanem úgy tűnik, növeli is azt, így elkerülhetőek a gyomor-bélrendszeri mellékhatások. Hasonlóképpen, nincsenek vérlemezke-gátló hatásai.

KÜLÖNLEGES FIGYELMEZTETÉSEK

- Bár nem csökkenti jelentősen a gyulladást, nagyon pozitív hatásokat értek el a térd ízületi gyulladásaiban, valószínűleg fájdalomcsillapító hatásának köszönhetően.

- Monitoring:

* Vesefunkció és vérkép a hosszabb ideig kezelt betegeknél.

* Májfunkció a kiindulási állapotban, majd időszakosan a hepatotoxicitás magas kockázatának kitett betegeknél.

IDŐSEK

Idős betegeknél csökkent eliminációt figyeltek meg. Egyes gyártók a dózis 25%-os csökkentését javasolják a fiatalabb felnőttekhez képest, de mások nem tartják szükségesnek ezt az óvintézkedést.

PACIENS TANÁCS

- Bevehető étkezés közben vagy attól függetlenül. Az étkezés nélküli bevétel felgyorsítja a fájdalomcsillapító hatást, de nem növeli annak intenzitását.

Ne lépje túl az ajánlott adagot, és ne alkalmazza 10 napnál tovább orvosi javaslat nélkül. A tünetek megszűnésekor azonnal hagyja abba a kezelést.

- Forduljon orvosához és/vagy gyógyszerészéhez, ha a fájdalom 5-10 napos kezelés után is fennáll (gyermekeknél 3-5 nap; torokfájás esetén 2 nap), a láz 3 napnál tovább tart, vagy a tünetek rosszabbodnak, illetve újak jelentkeznek.

- Azoknak a betegeknek, akik rendszeresen jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztanak (napi 3 vagy több ital), korlátozniuk kell a paracetamol adagját a májkárosodás elkerülése érdekében.

- Túladagolás esetén forduljon orvoshoz és/vagy gyógyszerészhez, még akkor is, ha nem jelentkeznek tünetek.

ELLENJAVALLATOK

- [A PARACETAMOLRA VALÓ ALLERGIA] vagy a gyógyszer bármely más összetevőjére.

- Súlyos és aktív májbetegség.

TERHESSÉG

Állatbiztonság : Állatkísérletekben nem figyeltek meg teratogén hatást.

Biztonságosság embereknél : Terhes nőkön végzett vizsgálatok során szerzett kiterjedt adatok nem utalnak magzati/újszülöttkori toxicitásra vagy veleszületett rendellenességekre. A paracetamolnak in utero kitett gyermekek neurológiai fejlődését vizsgáló epidemiológiai vizsgálatok nem egyértelmű eredményeket mutattak.

A paracetamol átjut a méhlepényen. Számos kohorszvizsgálatot végeztek a szájon át szedhető paracetamol biztonságosságáról terhes nőknél. Ezek a vizsgálatok nem mutattak ki fokozott kockázatot a veleszületett rendellenességek, szívhibák vagy vetélés tekintetében. Vannak azonban bizonyítékok arra, hogy a paracetamol alkalmazása az utolsó két trimeszterben a gyermek első életévében a zihálás fokozott kockázatával járhat.

Néhány elszigetelt esetben súlyos mellékhatásokat észleltek olyan anyák gyermekeinél, akik terhesség alatt paracetamolt kaptak, beleértve a súlyos vérszegénységet, a máj- és a nefrotoxicitást (ez utóbbi kettő halálos kimenetelű volt). Úgy tűnik azonban, hogy ezek a tünetek az anya túladagolásának voltak köszönhetők.

Az orális paracetamol, az ajánlott dózisokban és szükség szerint alkalmazva, biztonságos fájdalomcsillapító/lázcsillapító hatásúnak tekinthető terhesség alatt. Korioamnionitisz okozta lázzal küzdő nőknél alkalmazták közvetlenül a szülés előtt, és az anya hőmérsékletének normalizálódása után jelentős javulást figyeltek meg a magzat és az újszülött állapotában. Nagy dózisban vagy hosszabb ideig történő alkalmazása azonban magzati májkárosodással járhat.

Ezzel szemben, mivel terhes nőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre biztonságossági és hatékonysági adatok, parenterális alkalmazását kerülni kell, kivéve, ha a várható előnyök meghaladják a lehetséges kockázatokat.

Hatások a termékenységre : Állatkísérletekben a paracetamol nagy dózisokban hereatrófiát és csökkent spermatogenezist okozott. Nem ismert, hogy ezek a megállapítások extrapolálhatók-e emberre.

FARMAKOKINETIKA

* Orális alkalmazás: orális adagolás után gyors és teljes felszívódás, 75-85%-os biohasznosulással. 1000 mg-os dózis után 0,5-2 óra elteltével 7,7-17,6 mcg/ml Cmax értéket ér el. 2 g-os dózistól kezdődően jelentős telíthető first-pass effektust mutat.

Az étel hatása: Az étel csökkentheti a paracetamol felszívódásának sebességét, bár nem változtatja meg lényegesen a felszívódó mennyiséget.

JAVALLATOK

- [FÁJDALOM]. Enyhe és közepes fájdalom tüneti kezelése, például:

* [FEJFÁJÁS].

* [FOGFÁJÁS].

* [DISZMENORRÉA].

* [IZOM- ÉS VÁZRENDSZERI FÁJDALOM], például [IZOMÖSSZEHÚZÓDÁS], [TORTICOLLIS], [LUMBALGIA], [OSTEOARTHRITIS] vagy [RHEUMATOID ARTHRITIS].

* [IDEGALGIA] mint [ISZIASZ].

* Torokfájás.

* Posztoperatív vagy szülés utáni fájdalom.

- [LÁZ]. Lázas állapotok tüneti kezelése.

INTERAKCIÓK

Általánosságban elmondható, hogy a paracetamollal való kölcsönhatások várhatóan nem súlyosak az alkalmi alkalmazása miatt. Klinikailag jelentős kölcsönhatások csak nagy dózisokkal kezelt betegeknél várhatók, különösen akkor, ha más májkárosodási kockázati tényezők is jelen vannak, vagy hosszú távú kezelés esetén.

- NSAID-ok. A paracetamolt gyakran alkalmazzák más fájdalomcsillapítókkal, például ibuprofennel kombinálva gyermekek lázának kezelésére. Meg kell azonban jegyezni, hogy nagy dózisban és hosszabb ideig NSAID-okkal vagy szalicilátokkal történő együttes alkalmazása növelheti a vesekárosodás kockázatát. Ezért ajánlott az ajánlott adagokat nem túllépni, és a kombinált kezelést a szükséges minimumra korlátozni.

- Szájon át szedhető antikoagulánsok. A nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel (NSAID) és az acetilszalicilsavval ellentétben a paracetamolnak nincs vérlemezke-gátló hatása, és önmagában nem befolyásolja a véralvadást, ezért az orális antikoagulánsokkal kezelt betegeknél elsődleges fájdalomcsillapítóként alkalmazzák.

Hosszan tartó kezelés és nagy dózisok esetén, de toxikus szint elérése nélkül, enyhe májkárosító hatás léphet fel, amelyet a máj véralvadási faktorainak termelésének csökkenése jellemez, ami növelheti az INR-t ezeknél a betegeknél, vérzés kockázatával.

Ezért ajánlott ennek a paraméternek a monitorozása ezeknél a nagy dózisokkal kezelt betegeknél. A kockázat elhanyagolhatónak tűnik egyszeri kezelések vagy < 2 g/24 óra dózisú, hosszan tartó kezelések esetén.

- Buszulfán. Fennáll a buszulfán-toxicitás kockázata, mivel a paracetamol csökkenti a glutation szintjét, amely anyag a buszulfánnal az eliminációja során konjugálódik. A buszulfán-kezelés előtti 72 órában és a kezelés alatt javasolt a paracetamol alkalmazásának kerülése, vagy ha ez nem lehetséges, az expozíció korlátozása.

- Kloramfenikol. A paracetamol elősegítheti a kloramfenikol felhalmozódását a májban történő metabolizmusának csökkentésével, ami hematológiai toxicitás kockázatával jár. A betegek monitorozása javasolt.

- A gyomor kiürülését késleltető gyógyszerek, például antikolinerg szerek vagy exenatid. Ez a késleltetés inkább a paracetamol felszívódását és hatásának kezdetét lassíthatja, mintsem annak intenzitását.

- Hepatotoxikus gyógyszerek. A nagy dózisú paracetamol májkárosító hatású. Kerülni kell más májkárosító gyógyszerekkel, valamint alkohollal való egyidejű alkalmazását.

- Enziminduktorok (ösztrogén hatású orális fogamzásgátlók, barbiturátok, karbamazepin, fenitoin, rifampicin). A paracetamolt részben a citokróm P450 metabolizálja, így plazmaszintje és terápiás hatása csökkenhet, ha a máj mikroszomális rendszerének erős induktorával együtt adják. Továbbá paracetamol-túladagolás esetén az induktor fokozhatja a májtoxicitást az ezen enzimrendszer által termelt toxikus metabolitok fokozott termelése következtében.

- Enzimgátlók (imatinib, izoniazid, propranolol). A paracetamol plazmaszintjének emelkedését jelentették olyan gyógyszerek alkalmazása esetén, amelyek gátolják a paracetamol anyagcseréjét.

- Reverz transzkriptáz inhibitorok (didanozin, zidovudin). A paracetamol fokozhatja a zidovudin hematológiai toxicitását. Ezzel szemben mind a didanozin, mind a zidovudin növelheti a paracetamol májkárosodásának kockázatát.

- Lamotrigin. A paracetamol fokozhatja a lamotrigin anyagcseréjét, csökkentve annak terápiás hatását.

- Ioncserélő gyanták (kolesztiramin, kolesztipol). A paracetamol felszívódásának csökkenése lehetséges. Az egyes gyógyszerek bevétele között egy óránként kell eltelni.

A vizsgálatok nem mutattak ki jelentős farmakokinetikai kölcsönhatásokat adefovirral, amantadinnal, H2 antihisztaminokkal vagy protonpumpa-gátlókkal, argatrobannal, klorokinnal, eritromicinnel, lítiummal, metotrexáttal, oszeltamivirral, szukralfáttal, telmizartánnal vagy zolmitriptánnal. Semmilyen kölcsönhatást nem figyeltek meg alfa-1 adrenerg blokkolókkal (doxazozin, terazozin), furoszemiddel, letrozollal vagy zanamivirral.

A paracetamol kismértékben csökkenti a diazepam vizelettel történő kiválasztását, bár a plazmaszintje változatlan marad.

A paracetamol nem befolyásolja az influenza elleni vakcinák immunogenitását, és csökkentheti a mellékhatások tüneteit.

SZOPTATÁS

A paracetamol kis mennyiségben kiválasztódik az anyatejbe, 650 mg-os orális dózis bevétele után 1-2 órán belül 10-15 mcg/ml koncentrációt ér el (hasonlóan a plazmakoncentrációhoz). A csecsemő expozíciója az anyai dózis 1-2%-ára becsülhető. A paracetamolt és metabolitjait nem találták a csecsemő vizeletében, és a csecsemőnél nem jelentettek mellékhatásokat, kivéve egy makulopapuláris kiütés esetét, amely következmények nélkül megszűnt, amikor az anya abbahagyta a paracetamol szedését.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati ​​Akadémia és az Egészségügyi Világszervezet a paracetamolt a szoptatással összeegyeztethetőnek tartja.

GYERMEKEK

A paracetamol egy fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer, amelyet gyakran alkalmaznak gyermekeknél, beleértve a kisgyermekeket is. Általános óvintézkedésként azonban 3 év alatti gyermekeknél orvosi felügyelet mellett kell alkalmazni, és a lehető legkisebbre kell korlátozni a használatát.

A súlyos, potenciálisan halálos mérgezés kockázata miatt gyermekeknél a dózis szoros monitorozása javasolt, kerülve az ajánlott adagokat meghaladó adagokat. Ezért a megfelelő kiszerelést kell használni, hogy a gyermek testsúlyának megfelelően pontosan adagolható legyen.

Gyermekeknél történő alkalmazásukkal kapcsolatos további információkért tanácsos megvizsgálni a különböző kiszerelések adagolását.

ÚTMUTATÓ A MEGFELELŐ ALKALMAZÁSHOZ

A paracetamol bevehető étkezés közben vagy attól függetlenül. Azonban, ha üres gyomorra, szájon át veszi be, a paracetamol hatása felgyorsul, bár annak intenzitása nem változik.

Ha gyorsabb hatásra van szükség, ajánlott étkezés nélkül bevenni.

ADAGOLÁS

- Felnőttek :

Az ajánlott adag 500 mg - 1 g paracetamol (1 tasak) 4-6 óránként, szükség szerint, a tünetek súlyosságától függően. Soha ne lépje túl a 3 g paracetamolt 24 óra alatt. Az adagok bevétele között legalább 4 órának kell eltelnie. Kerülje a nagy dózisú paracetamol hosszabb ideig történő alkalmazását, mivel ez növeli a májkárosodás kockázatát.

Ha a fájdalom több mint 5 napig, a láz több mint 3 napig fennáll, vagy ha a fájdalom vagy a láz rosszabbodik, illetve egyéb tünetek jelentkeznek, a klinikai helyzetet értékelni kell.

Torokfájás esetén a klinikai helyzet felmérése nélkül nem szabad 2 egymást követő napnál tovább alkalmazni.

- Gyermekpopuláció :

A paracetamol túlzott dózisát kapó gyermekeknél előforduló májkárosodás és halálozás súlyossága miatt az adagolást a testsúly alapján kell meghatározni, és kalibrált mérőeszközöket kell használni. A szülőket figyelmeztetni kell arra is, hogy a túladagolás és a súlyos májkárosodás kockázata fokozódik, ha egynél több paracetamolt tartalmazó gyógyszert adnak be egyidejűleg.

A paracetamol ajánlott napi adagja körülbelül 60 mg/kg/nap, 4 vagy 6 napi adagra osztva, azaz 15 mg/kg 6 óránként vagy 10 mg/kg 4 óránként.

- 33 kg és 42 kg közötti testsúlyú gyermekek (körülbelül 10-12 évesek): 500 mg paracetamol adagonként, 6 óránként, legfeljebb napi 4 tasakig.

- 43 kg és 50 kg közötti testsúlyú gyermekek (körülbelül 12-15 évesek): 500 mg paracetamol adagonként, szükség szerint 4-6 óránként, legfeljebb napi 5 tasak (2500 mg). Vagy 650 mg paracetamol adagonként, 6 óránként, legfeljebb napi 4 tasak (2600 mg).

- A 15 év feletti és 50 kg-nál nagyobb testsúlyú serdülők a felnőtt adagolást követhetik.

Ne alkalmazza gyermekeknél 3 egymást követő napnál tovább a klinikai helyzet felmérése nélkül.

ADAGOLÁS MÁJELÉGTELENSÉG ESETÉN

Kizárólag orvosi felügyelet mellett alkalmazható, a májfunkciót a kezelés kezdetén és a kezelés során rendszeresen ellenőrizni kell.

Javasolt a 2 g/24 óra (szájon át) vagy 3 g (iv.) feletti adagok kerülése, legalább 8 órás időközzel.

ADAGOLÁS VESEELÉGTELENSÉG ESETÉN

Szájon át történő alkalmazás:

- CLcr 50-90 ml/perc: dózismódosítás nem szükséges.

- CLcr 10-50 ml/perc: 500 mg/6 óra.

- CLcr < 10 ml/perc: 500 mg/8 óra.

ÓVINTÉZKEDÉSEK

- [VESEELÉGTELENSÉG]. A hosszú ideig nagy dózisokkal kezelt betegeknél káros vesefunkciós reakciók jelentkezhetnek; ezért a vesefunkció monitorozása javasolt. Végstádiumú vesebetegségben (CLcr < 10 ml/perc) szenvedő betegeknél legalább 8 órának kell eltelnie az adagok bevétele között. Alkalmankénti alkalmazás esetén nem várható különleges probléma.

- [HEPATOTOXICITÁS]. A paracetamol májban történő metabolizmusa során májkárosító vegyületek, például N-acetilbenzokinon-imin keletkeznek. Ez a vegyület kis mennyiségben termelődik a citokróm P450 metabolizmusán keresztül, amely a paracetamol kisebb jelentőségű útvonala. Nagy paracetamol dózisok esetén azonban a fő útvonalak (glükuronidáció és szulfátkonjugáció) telítődhet, növelve e citokróm szerepét és következésképpen a benzokinon termelését. Ez az anyag gyorsan méregtelenül távozik a szervezetből, csökkent glutation-felhasználással, ciszteinné és merkaptursavvá alakul, amelyek a vizelettel ürülnek ki. Ha a benzokinon termelése túlzott, a glutation kimerülése a májsejtekben következik be, ami sejtkárosodáshoz vezet, és életveszélyes toxicitást okozhat. Ez a májkárosító hatás késleltetett mellékhatás; a tünetek általában a túladagolás után 2 nappal jelentkeznek, és 4-6 napon belül tetőznek.

Általánosságban elmondható, hogy az öngyógyítást korlátozni kell, és a paracetamolt orvosi javaslat nélkül nem szabad 10 napnál tovább alkalmazni, és csak addig, amíg a használatát kiváltó tünetek fennállnak. Hasonlóképpen nem ajánlott túllépni az ajánlott napi 4 g-os adagot felnőtteknél, illetve a 60 mg/kg-os adagot gyermekeknél.

Hepatotoxikus hatásai miatt, valamint figyelembe véve javallatait és más fájdalomcsillapítókkal és lázcsillapítókkal szembeni alternatíváját, általában ajánlott kerülni alkalmazását májbetegségben szenvedő betegeknél, beleértve a [MÁJELÉGTELENSÉGET], [HEPATITISZT] vagy [MÁJCIRROSZIST], valamint olyan betegeknél, akiknél egyéb májkárosodás kockázata áll fenn, például [KRÓNIKUS ALKOHOLIZMUS], [HIPOVOLÉMIA], [DEHIDRÁCIÓ] vagy [ALULTÁPLÁLKOZÁS], alacsony glutationszinttel, vagy akiket más májtoxikus gyógyszerekkel kezelnek.

Azoknál a betegeknél, akiknél ez nem lehetséges, alkalmazása orvosi felügyelet mellett, az előny/kockázat arány gondos értékelését követően javasolt. Javasolt a májfunkció ellenőrzése ezeknél a betegeknél a kezelés kezdetén, majd annak időtartama alatt időszakosan. Hasonlóképpen, a maximálisan alkalmazott adagok nem haladhatják meg a 2 g/24 órát (po) vagy a 3 g/24 órát (iv).

- Szalicilát allergia: Az acetilszalicilsavra allergiás betegek általában nem tapasztalnak kereszt-túlérzékenységi reakciókat paracetamollal. Azonban enyhe hörgőgörcs eseteiről számoltak be acetilszalicilsavra allergiás, paracetamollal kezelt betegeknél.

- [VÉRDISZKRÁZIÁK]. A paracetamol összefüggésbe hozható hematológiai rendellenességekkel, például [LEUKOPÉNIÁVAL], agranulocitózissal vagy [NEUTROPÉNIÁVAL]. Hosszan tartó kezelés esetén időszakos vérvizsgálatokra lehet szükség.

- A hasnyálmirigy-funkció meghatározása. A paracetamol zavarhatja a bentiromid tesztet, mivel arilaminná metabolizálódik, ami a para-aminobenzoesav szintjének téves emelkedéséhez vezet. A paracetamol-kezelést legalább három nappal a teszt előtt ajánlott abbahagyni.

A SEGÉDANYAGOKKAL KAPCSOLATOS FIGYELMEZTETÉSEK

Ez a gyógyszer propilénglikolt tartalmaz. Gyermekeknél 200 mg/kg, felnőtteknél pedig 400 mg/kg feletti adagokban az alkoholhoz hasonló tüneteket okozhat, ami ronthatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

MELLÉKHATÁSOK

A paracetamol általában jól tolerálható, és a mellékhatások ritkák.

A mellékhatásokat gyakorisági intervallumonként ismertetjük, a következő kategóriákba sorolva: nagyon gyakori (>10%), gyakori (1-10%), nem gyakori (0,1-1%), ritka (0,01-0,1%), nagyon ritka (<0,01%) vagy ismeretlen gyakoriságú (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

SEGÉDANYAGOKKAL KAPCSOLATOS MELLÉKHATÁSOK

Ez a gyógyszer szulfitokat tartalmaz. Ritkán súlyos túlérzékenységi reakciókat és hörgőgörcsöt okozhat.

TÚLADAGOLÁS

Tünetek: A paracetamol nagyon súlyos és potenciálisan halálos mérgezést okozhat. A toxicitás felnőtteknél már 6 g-os, gyermekeknél pedig 100 mg/kg-os egyszeri adagtól jelentkezhet. A 20-25 g feletti adagok potenciálisan halálosak. A 4 g/24 óra feletti krónikus adagok átmeneti májkárosodáshoz vezethetnek. Azonban a más májkárosító gyógyszerekkel, enziminduktorokkal kezelt vagy krónikus alkoholizmusban szenvedő betegek érzékenyebbek lehetnek a toxikus hatásokra, és alacsonyabb adagok szükségesek a toxicitás kiváltásához.

Hepatotoxicitás léphet fel, ha a paracetamol Cp-szintje 4 óra elteltével 120 mcg/ml, 12 óra elteltével pedig 30 mcg/ml felett van. A túladagolás után 4 órával elért 300 mcg/ml-es szint a betegek 90%-ánál májtoxicitással járt.

A paracetamol túladagolásának négy jellegzetes klinikai stádiumát követi:

- I. fázis: a túladagolás után néhány órával jelentkezik, és az első 24 óráig tart. Általános rossz közérzettel, hányingerrel és hányással, hasi fájdalommal, sápadtsággal, fokozott izzadással és étvágytalansággal jár. A májfunkció és a májparaméterek normálisak.

- II. fázis: a túladagolás után 24-36 órával jelentkezik. Megjelennek a májkárosodás tünetei, mint például a jobb hipochondriumban jelentkező hasi fájdalom, a transzaminázok és a bilirubin szintjének emelkedése, valamint a protrombin idő megnyúlása.

- III. fázis: Ez a túladagolás után 72-96 órával jelentkezik, és egybeesik a hepatotoxicitás csúcsával. A transzaminázszintek 10 000 U/l-re vagy magasabbra emelkedhetnek, a bilirubin-, glükóz-, laktát- és foszfátszint emelkedésével, valamint a protrombin idő megemelkedésével együtt. A beteg encephalopathiával és kómával jelentkezhet. Alkalmanként vese tubuláris nekrózisról és szívizom érintettségről is beszámoltak. A halál fulmináns májelégtelenségből és májnekrózisból eredően is bekövetkezhet.

- IV. fázis: a túladagolás után 7-8 nappal következik be. Azok a betegek gyógyulnak, akik túlélték az előző stádiumot.

A súlyos paracetamol-mérgezés kockázata az alkalmazás módjától és a felhasználás körülményeitől függ. Ezért kúpok túladagolása esetén nem várható súlyos mérgezés (bár lenyelés esetén lehetséges, ami ritka), illetve injekciós formák esetén (mivel kórházakban orvosi felügyelet mellett alkalmazzák őket, annak ellenére, hogy súlyos mérgezés fordult elő a paracetamol adagjával vagy az injektálható oldat térfogatával kapcsolatos zavar miatt). Azonban nem zárható ki teljesen.

Kezelés: Túladagolás esetén, lehetőleg a bevételt követő 4 órán belül, gyomorszívás és -mosás, valamint aktív szén adása szükséges a paracetamol felszívódásának csökkentése érdekében.

Az N-acetilcisztein a paracetamol-túladagolás specifikus ellenszere. Az N-acetilcisztein felnőtteknek szájon át, felnőtteknek és gyermekeknek parenterálisan adható be.

- Intravénás alkalmazás: a beadandó adag 300 mg/kg, 20 és 15 perc alatt, az alábbi adagolási rend szerint:

* Felnőttek: kezdetben 150 mg/ttkg (ami 0,75 ml/ttkg 20%-os vizes oldatnak felel meg, pH 6,5) lassú intravénás injekcióban vagy 200 ml 5%-os glükózoldatban hígítva, 15 perc alatt.

Ezután 50 mg/kg (0,25 ml/kg 20%-os vizes oldat, pH 6,5) 500 ml 5%-os glükózoldatban hígítva intravénás infúzióban 4 órán át.

Végül 100 mg/kg (0,50 ml/kg 20%-os vizes oldat, pH 6,5) 1000 ml 5%-os glükóz szérumban hígítva, intravénás infúzióban 16 órán át.

* Gyermekek: ugyanazt adagolási rendet kell alkalmazni, bár az infúziós oldatok térfogatát a gyermek életkorához és testsúlyához kell igazítani a tüdőerek pangásának elkerülése érdekében.

Az N-acetilcisztein parenterális kezelésének hatékonysága a túladagolást követő 8 órán belül a legnagyobb, majd fokozatosan csökken, amíg 15 óra elteltével hatástalanná nem válik.

Az N-acetilcisztein adagolása leállítható, ha a paracetamol plazmaszintje 200 mcg/ml alá csökken.

- Szájon át történő alkalmazás (csak felnőtteknek): Kezdetben 140 mg/kg, majd 17 adag 70 mg/kg-os adag 4 óránként. Az adagot vízzel, kólával, narancs- vagy szőlőlével kell hígítani 5%-os végső koncentrációra, mivel kellemetlen ízű, és irritációt vagy szklerotizáló hatású lehet. Ha az adagot 1 órán belül kihányják, meg kell ismételni.

Szükség esetén vízben hígítva, nyombélszondán keresztül adják be.

Ha a beteg hepatotoxicitási tüneteket tapasztal, a májfunkciót 24 óránként ellenőrizni kell.