Furazolidon

Javallott enteritisz, fertőzéses enterokolitisz és élelmiszer-eredetű fertőzések esetén, amelyeket a furazolidonra érzékeny kórokozók okoznak, továbbá bacilláris vérhas és giardiózis. Alkalmazható még kolera és trichomoniázis esetén.

Felnőtteknek kolera vagy egyéb enterális fertőzés kezelésére a javasolt adag 100 mg furazolidon. A furazolidont szájon át adják, naponta 4 alkalommal, 6 órás intervallumokban, 5–7 napig.

Giardiózis kezelésére a furazolidon javasolt adagja 100 mg, szájon át, naponta 4 alkalommal, 6 órás időközökkel, 7–10 napig.

Gyermekeknél kolera vagy egyéb enterális fertőzések kezelésére a javasolt adag 1,25 mg furazolidon testtömeg-kilogrammonként, szájon át, naponta 4 alkalommal, 6 óránként, 5–7 napig.

Giardia lamblia fertőzés esetén a kezelés időtartama meghosszabbítható akár 10 napig. Ajánlott a tablettákat összetörni és kevés folyadékban feloldva szuszpenziót készíteni, különösen 6 évesnél fiatalabb gyermekek számára, akiknek a tabletta alkalmazása nem javasolt.

Ne alkalmazza, ha túlérzékeny a furazolidonra, más nitrofuránokra vagy a készítmény bármely segédanyagára; ha glükóz‑6‑foszfát‑dehidrogenáz‑hiánya van; feochromocytomája; súlyos veseelégtelensége van; ha a terhesség utolsó harmadában van; vagy ha szoptat és a csecsemő kevesebb mint 1 hónapos.

Állatkísérletek, amelyek sokkal nagyobb dózisokat alkalmaztak, mint az embereknek javasoltak, hosszabb ideig adva, nem mutattak magzatkárosító hatást.

Ugyanakkor mivel terhes nőkön kontrollált vizsgálatokat nem végeztek, a furazolidon alkalmazása terhesség alatt nem javasolt. A furazolidon adása a terhesség utolsó harmadában ellenjavallt a magzat hemolitikus anémiájának kockázata miatt.

Nem áll rendelkezésre elegendő információ arra vonatkozóan, hogy a furazolidon kiválasztódik-e az emberi anyatejbe. Ezért szoptató nők esetén mérlegelni kell a szoptatás megszakítását vagy a kezelés felfüggesztését. A készítmény adása ellenjavallt azoknál a nőknél, akik 1 hónapnál fiatalabb csecsemőt szoptatnak, a csecsemő hemolitikus anémiájának kockázata miatt.

A furazolidon általában jól tolerálható. Mindazonáltal okozhat mellékhatásokat, bár nem minden betegnél jelentkeznek. A mellékhatások általában gyorsan megszűnnek az adag csökkentése vagy a kezelés abbahagyása után.

Ritkán a következő mellékhatások előfordulhatnak: fejfájás, hányinger, hányás (nagy dózisok esetén), átmeneti bőrkiütések, láz vagy ízületi fájdalmak.

Nagyon ritkán jelentett mellékhatások: hemolitikus anémia, leukopénia, agranulocitózis (különösen glükóz‑6‑foszfát‑dehidrogenáz‑hiányos betegeknél).

A furazolidon elszínezheti a vizeletet sárga‑barnára.

Az ajánlottnál nagyobb dózisok alkalmazása fejfájást, hányingert, hányást, lázat, ízületi fájdalmakat, szapora pulzust, magas vérnyomást és gyors légzést okozhat. Túladagolás esetén javasolt a gyomormosás, aktív szén adása, valamint az életfontosságú funkciók tüneti és támogató kezelése.